61 rész Nyaralás!

Most ugrunk egy kicsit. December eleje van. A turnénak vége. Most nem tudom, mi lesz velünk.  A fiúk, hamarosan be fognak vonulni a stúdióba, nekünk meg jó sok szabadidőnk lesz. De ez most nem igazán foglalkoztat bennünket. Hiszen holnap utazunk a közös nyaralásra. Bill-el vetettük fel az ötletet kb. két hete. Szinte mindenki belegyezett. Aztán Gustav vállalta, hogy nézz egy jó homokos tengerpartot. Így hát vártunk két-három napot.  Majd elsorolta miket talált, és inkább a fiúk által ajánlott Maldív szigetekre megyünk. Gustav és Niki már aznap telefonáltak is és lefoglalták a szobákat. Majd mi Bill-el, pedig a repülőjegyekért mentünk el. Hát a többieknek nem maradt más mint elővenni a bőröndöket és nekiállni pakolni. Azóta pedig eltelt a két hét. Holnap repülőre szállunk és irány  a tengerpart. De most még mentem, és pakoltam tovább,mert még nem igazán pakoltam be. Két hétre megyünk. Kell ám a pihenés. És az erő is,  hiszen be fogjuk jelenteni a többieknek, hogy lassan két hónapja együtt vagyunk Bill-el. Jaj de most már a gondolatomat a pakolásra koncentrálom. Kicsit elhanyagoltam ezt a  pakolást, így most az utolsó pár órában tehetem meg. Még szerencse, hogy felírtam mi mindent kell bepakolnom. És szinte hihetetlen, de két óra alatt be is fejeztem a pakolást. Csak azt a ruhát hagytam kint a mit holnap felveszek, mega fogkefémet, fésűt és a sminkes készletemet.

Az idő kereken hét órát mutatott. Így hát indulás a konyhába vacsizni. Anyu valami finomat készít az tutii, mert hát az illatok csodásak.

Hmm isteni illatok vannak. Mi lesz a kaja anya?
Hát fűszeres csirke csíkok, krumplipüré és saláta. – anya
A kedvencem.
Tudom. – anya
 És segíthetek valamiben? 
Hát, meg teríthetnél, és akkor már én is készen leszek. – anya
Oké. 

Kivettem a tányérokat a polcról, majd mentem és megterítetem. Időközben Sarah is csatlakozott hozzám. Hozta a poharakat és az evőeszközöket. Majd elment apunak szólni, hogy vacsora. Sajnos apa mostanában még itthon is dolgozott. De hát a cége volt az álma, így hát nem is bánta. Meg persze néha-néha anya is besegítet neki. De most vissza a vacsorához. Sarah és apa együtt jöttek le a lépcsőn. Én meg bementem és segítettem anyunak kihozni a tálakat. majd asztalhoz ültünk. A vacsora mint mindig nagyon jó hangulatban telt el. Sokat nevettünk, és meséltünk a nyaralásról is.

Hú én totál jól laktam.
Én is. Dugig vagyok. – Sarah
Köszi anyu . Finom volt.
Igen szívem, remek volt. – apa
Örülök, hogy ízlett. – anya

Majd felállt és le akarta szedni az asztalt, de ráparancsoltam.

Anya, tedd le a tálat. Látom rajtatok, hogy fáradtak vagytok. Menjetek pihenjetek, majd mi megcsináljuk. 
Oké. Köszönöm bogaraim. – anya
Na ne is lássunk titeket. – Sarah
Gyere drágám. Télleg pihennünk kell. – apa
Jóét. – Sarah és én
Nektek is. – apa

Majd miután anya és apa elvonultak, mi is elvonultunk, a konyhába rendet tenni. Én tettem el a maradékot a hűtőbe, addig Sarah pakol be a gépbe.  Hamar végeztünk is. Így hát együtt mentünk be Sarah szobájába.

Még nem végeztél? – kérdem Saraht a látotak alapján.
Hát végeztem volna, csak elszundítottam.  – Sarah
Aáhá. Szóval azért volt olyan álmos  a fejed.  
Igen.  – Sarah
Segítsek? 
Hát ha van kedved. – Sarah
Neked bármit. 
Oké. Akkor….

És azzal én is segítettem pakolni. Sarah mondta mit hova én meg segítetem is. Ketten hamar végeztünk. Majd én elvonultam fürdeni és aludni. Átmentem a sajját szobámba, majd a pizsimet fogba beálltam a zuhany alá. Ha nekiállok fürdeni, akkor tuti, hogy elalszom a kádba. Így egy gyors zuhany és bújtam is be az agyba. Majd hamar el is nyomot az álom.

Másnap reggel

Másnap elég korán keltünk, mert nem akartunk későn érkezni a Maldív szigetekre.  A gépünk 7-kor fog indulni, de előtte már jóval kint kell lennünk egy órácskával. De nem akartuk anyuékat felkelteni, így hát megbeszéltük a fiúkkal, hogy majd jönnek értünk is. Fogtam, felvetem a ruhámat, majd bevonultam a  fürdőbe. Mivel itt nálunk tél van, ott meg nyár, így úgy öltöztem, hogy ne legyen melegem, ha leszállunk. Így inkább a téli kabátom helyet a tavaszit vettem fel, és csizma helyet tornacipő. Miután megvoltam egy gyors smink és hajvasalás, majd fogtam a bőröndjeimet és levittem. Miután, nagy nehezen azokat is lecipeltem, mentem a konyhába. De Sarah már lent is volt és várt engem a reggeli kávémmal.

A tegnapi segítségért. – Sarah
Köszi szépen. 
A fiúk mikor jönnek? – Sarah
Hát pár percen belül meg kell érkezniük.
Hát akkor én kiviszem az ajtó elé a csomagokat. – Sarah
Várj, egy korty és megiszom a kávém.
Oké. – Sarah

Miután megittam, betettem a gépbe, majd Sarahval ketten hordtuk ki a cuccainkat. Majd Sarah kint maradt, nehogy ellopják, addig írtam anyuéknak egy levelet, hogy elmentünk és majd hívjuk őket ha megérkeztünk. Letettem az asztalra, majd mentem én is  Sarahoz. Mikor becsuktam az ajtót, addigra a fiúk is már pakolták, be a csomagokat.

Sziasztok.
Hello. – Georg és Gustav
Segítsek valamit? 
Nem kell. Már csak egy van. Szállj be nyugodtan valamelyik kocsiba. – Georg
Ó még választás is van? Tuti. 
Na akkor pattanj, mert indulunk. – Georg
Sarah hova ült be? 
Tomhoz és Vikihez. – Gustav
Akkor én megyek Nikihez. 
Akkor menjünk, mert én is oda megyek. – Gustav.
Egy kérdés. Ki vezet?
Hát én. – Gustav
Akkor jó. 

Majd mentünk is. Beszálltunk a kocsiba. Én persze hátra ültem. Na és ki volt ott? Na persze, hogy Bill. Hát jó választás volt. Köszöntem nekik, majd el is indultunk a reptér fele.