62. rész  Indulás

 Fél óra kocsikázás után meg is érkeztünk a reptérre. Pont időben. A parkolóban már vártak ránk, és segítettek kivenni nekünk a csomagokat.  Miután mindenki megtalálta a magáét, elindultunk a be, hogy beadjuk a csomagjainkat. Mindenki talált magának partnert majd úgy indultunk a csomagadóhoz. ( sajnos, most nem ugrik be mi a neve xD by:szerk. ) Persze mindekin látszott, hogy álmos. De én nem voltam az. Valahogy most nem jött álom a szememre. Így hát én szerintem nem is fogok aludni a repülön.

Jó napot.
Jó reggelt. – csajszi
Szeretnénk leadni a csomagjainkat.
Rendben. Kérem tegyék erre a fotószalagra.  – csajszi
Köszönjük szépen.

Majd mindenki elkezdte rárakni a csomagját a szalagra. Miután mindeniki rárakta a  csaj kötöt mindegyikre valamit.

Hova lesz az útjuk? – csajszi
Maldív szigetekre. 

Majd ráírta, hogy a Maldív szigetekre tartó gépre kerüljenek a csomagok.

Köszönöm a türelműket. Nemsokára bemondják, hogy elkezdthetik a  felszállást a gépre. Jó utat kívánok. – csajszi
Köszönjük szépen. 

Majd elindultunk, hogy le tudjunk ülni. Miután mindenki leült valaki mellé, csak ültünk és bambultunk. Valaki zenét hallgatott, valaki beszélgetett, valaki lehunyta a szemét, és próbált lazítani. 10 perc múlva be is mondták, hogy megkezdhetjük a felszállást a gépre. Mindenki felállt, majd elindultunk a kapu fele. Mindenki előszedte a jegyét, majd odaadta, a kezelő pasinak. Miután ez is megvolt, felszálltunk a gépre, és elkezdtük keresni a helyünket. Én  meg is találtam.

Ki fog mellettem ülni?  
Hát én. – Sarah
És  a többiek, hogy ülnek.
Hát Bill és Tom együtt, Niki és Gustav, Georg és Viki. – Sarah
És neked jó lesz mellettem, vagy inkább ülnél Tom mellé? 
Nekem jó leszel te. Legalább rajtad lehet aludni, mert gondolom, megint nem fogsz. Igaz? – Sarah
Nem is mondok semmit. Úgyis ismersz. 
De nem is leszel fáradt? – Sarah
Nem hiszem. Ha elfáradok, akkor úgyis elalszok én is, vagy nem. 
Hát te tudod. – Sarah
Van nálam zene lejátszó, majd hallgatok azt.
Oké. de én tutira bealszok. – Sarah

Jó reggelt kívánok. Kérem a tisztelt utasokat, hogy kapcsolják be az öveiket, mert hamarosan felszállunk. – repülőgép vezető

Na hát, akkor indulás! 

Ahogy láttam, mindenki leült, majd hamarosan minden öv bekerült a helyére. Nem tudom, hogy ki utazott már repülőn, de én azt a részt szeretem, mikor megállunk a kifutópályánál, majd megállunk, és után begyorsítunk és felszállunk. Én nagyon szeretem ezt az érzést. de azért, van bennem egy kis félelem is. de gondolom ez mindeniben megvan.

És végre el is indultunk, és újra érezhettem ezt az érzést. Mikor már elértük a kellő magasságot, mindenki kapott egy párnát, majd a  világítást eloltották, hogy az utasok alhassanak. Én elővettem, az telefonomat, meg a fül hallgatómat. Beraktam a fülembe, majd lehunytam a szemem, és átadtam magam a zenének. És valahogy mégiscsak én is elaludtam.

Arra keltem fel, hogy Sarah bökdösi a karom.

Mi az? 
Kapcsold az övedet, mert hamarosan leszállunk. – Sarah
Igen. Hú, jól elaludtam.
Az vettem észre. – Sarah

Majd én is bekapcsoltam az övemet, és hamarosan meg is kezdtük a leszállást. Jó volt végre újra érezni talajt a lábam alatt. Meg persze be is dugult a fülem.