84 rész Mi történhetett?

A nap már majdnem lement, de én még mindig nem mentem haza. Sokáig futottam, míg végül úgy döntöttem, hogy leülök pihenni. Pont egy sziklás részen voltam, így leültem és a tenger hullámzását figyeltem.  Teljesen kikapcsoltam az agyamat. Semmire és senkire nem gondoltam, csak azt éreztem, hogy a szél meg-meg billenti a hajamat, ami nagyon jó érzés volt, mert egy kicsit melegem volt. De mint mindig minden jónak egyszer vége szakad. Eszembe jutott Viki. Tényleg sajnálom, hogy így beszéltem vele, de meg kell értenie engem is. Hiszen, már elég rég óta ismerjük egymást, és mindent elmondunk egymásnak. Megváltozott. Régen, olyan kis közvetlen volt, mindig szívesen ismerkedett. Most meg visszahúzódó. Egy kicsit sem tartja magát sokra. Pedig ha ő is meglátná magát. Soha életemben nem találkoztam ilyen melegszívű emberrel. Sokan átvágják a másikat, és mit sem törödnek az érzésekkel. De ő igen. Ő képes volt megérteni az emberek baját, és ha csak tudott segített. Sok barátságra tett szert a suliban is, mert ha a lányoknak baja volt, ő meghallgatta és tanácsot adott. És lám, a lányok jobban is lettek pik-pak. Most inkább magának kéne tanácsot adnia. Általában és szoktam odamenni az emberekhez, de most nem. Vikinek kell most odajönnie.

De míg ezen gondolkodtam, otthon is folytatódott az élet. A csajok csak néztek, rám. Miután én elmentem, egyikőjük sem szólalt meg. De a fiúk közben végeztek és jöttek is le.

De csönd van itt. – Tom
Átveszítek a többit? Csak meg kell teríteni és minden kész. Addig mi le zuhanyozunk. – Niki
Igen. Menjetek. – Gustav

A lányok csak fogták magukat és felmentek.

Oké. Ti is észrevettétek, hogy valami nincs rendben? – Tom
Igen. Ráadásul Ashley nincs is itt. – Bill
Valami történt, míg mi fent voltunk. – Gustav
Csak azt kéne tudni, hogy mi. – Bill
Nézd meg, Ashley fent van-e a szobájában. Hát ha ő tudja mi történt. – Gustav.
rendben. – Bill

Bill feljött az emeletre, és bekopogott. Mivel nem kapott választ benyitott. De nem talált ott, sőt sehol sem.

Fiúk. Ashley nincs sehol. – Bill
De hisz azt hallottuk volna, ha elmegy. – Gerog
Igen. Csak az ablaka volt nyitva. – Bill
Kimászott. – Tom
Honnan veszed? – Bill
Onnan, hogy nem is olyan magas, és simán lemászott, vagy leugrott. Kettő nincs sehol a házban, és három, hogy a csajok között történt valami, és gondolom elment valahova. – Tom
És a telefonja nincs nála? Akkor talán felhívhatnánk. – Gustav
Nem nincs. Csak az mp4-van nála. –Bill
Hova mehetett? - Gustav
Akkor lehet megint elment futni. Régen beszélgettünk, és azt mondta, hogy a futás mindig lenyugtatja. – Bill
Hát, mivel már hamarosan lemegy a nap, vissza kell jönnie. – Gustav
Addig mit csináljunk? – Bill
Hát csak egyet tehetünk. Várunk még hazajön. – Gustav
És a lányokkal mi lesz? – Tom
Hát, szerintem éhesek, úgyhogy szerintem le fognak jönni enni. Aztán gondolom egyből mennek vissza  szobákba. Akkor megyünk mi is, és megpróbáljuk kideríteni mi történt. – Gustav
Oké. De a akkor álljunk neki, mert soha nem lesz vacsora, és már én is éhes vagyok. –Tom
Oks. – fiúk

A fiúk nekiálltak megteríteni, amíg a lányok fent zuhanyoztak. Miután készen lettek, úgy gondolták, hogy lejönnek és megnézik a fiúkat. Lent már minden készen volt.

Éhesek vagytok lányok? – Georg
Aha. – lányok
Akkor együnk. – Georg

Mindenki csendben volt. A lányoknak nem volt kedvük beszélni, a fiúk meg megbeszélték, hogy úgy tesznek mintha semmi sem történt volna. Miután mindannyian befejezték, a fiúk felajánlották, hogy majd ők elpakolnak.

Menjetek, majd mi elpakolunk. – Tom
Okés. – Sarah
Majd bemegyek egy kicsit hozzád rendben? – Tom
Aha. – Sarah

Aztán szépen lassan felvonultak a szobába.  A fiúk szavukat tartva elpakoltak. Majd utána mindenki ment a saját párjához, illetve szobájába. Először Tom vált le, és bement Sarahoz, majd Gustav ment be Nikihez. Már csak Georg maradt. Nem tudta mit tegyen, így inkább bement a saját szobájába.