102 rész Reggeli!

Na most már elég te kis mohó. 
De nem bírok betelni veled. – Bill
pedig, ha nem akasrz éhes maardni, akkor egy időre el kell engedned. 
Oké, most az egyszer elmehetsz, de többet nem szöksz meg előlem. – Bill
Ha ez most fenyegetés akart lenni, nos, akkor álok elébe. 
Édesem ne feszisd a húrt kérlek. – Bill
Jól van. Megyek összedobok valami finomat. Addig nyugodtan fürödj le. Tiszta törcsit találsz a szekrényben. 
Köszi szépen. – Bill
nincs mit. –

Majd miután becsuktam magam mögött az ajtót lementem a konyhába, és először is főztem kávét. Aztán elkezdtem gondolkodni, mit is csináljak reggelire, és a rántotta mellett döntöttem. Elővettem egy kis hagymát, sonkát, sajtot, olajat, tojást és kenyeret. Úgy döntöttem pirítóst csinálok mellé, így azt bedugtam, hogy melegedjen, addig elkezdtem megpucolni
 a hagymát, majd felvágtam apró kockára, és ezt követte a sajt, és a sonka is. Majd a tojásokat megmostam. Aztán betettem a kenyereket a pirítóba.  Aztán felütöttem a tojásokat, majd miután öszekevertem, tettem be egy kis sót, majd elővettem egy teflont, öntöttem bele egy kis olajat, majd rádobtam a hagymát, és a sonkát.  Aztán mikor az már kezdet pirulni, rátetetm a sajtot is. Vártam, még egy kicsit míg elolvad a sajt, addig újabb kenyeret ettem be, és már öntöttem is a tojást a
teflonba. Aztán gyorsan elkezdtem kavarni, hogy ne ragadjon oda. Kb. 5 perc múlva már össze is állt az egész, így a gázt lezártam, és vettem elő két tányért. Kiszedtem, majd a kenyeres kosárba tettem a pirítósokat. Aztán még elővettem
egy paradicsomot és azt is felvágtam. Nagyon jól megy hozzá. Majd megcsináltam a kávékat, és már kész is voltam. Éppen indultam volna fel Billhez, szólni, hogy reggeli, de a lépcsőnél szó szerint beleütköztem.

Édesem jól vagy? Ne haragudj nem láttalak. – Bill
Semmi baj Bill, jól vagyok. Különben is én nem figyeltem. 
Mi lenne, ha megállapodnánk. Mindketten hibásak vagyunk egy picit. – Bill
Okés. De gyere, mert a reggeli tálalva.
Isteni illatok. Mit készítettél? – Bill
Rántottát. 
A kedvencem. Imádlak. – Bill
Örülök neki. 
Köszi kicsim. – Bill
Nincs mit. Jó étvágyat.
Neked is.- Bill

***

Miközben mi ettünk, addig Viki már nagyban készülődött, hiszen Georg-al mennek el egy kis kirándulásra. Fél kilencre beszélték meg, hogy Georg eljön Vikiért, és este fele érnek csak vissza. Na de Viki miután felöltözött, lement a konyhába, ott gyorsan megreggelizet, közben pedig pakolta el a szendvicseket, inni valót, és egy kis édességet is. Aztán gyorsan felszaladt a fürdőbe, ott megmosakodott,a haját felkötötte, majd bement a szobájába, ott magához vette a telefonját, és a pénztárcáját, és ment is le, és ott be is rakta a kis táskájába.

Negyed kilenc. Pont időben leszek kész. – gondolta Viki

Kihozta a konyhából a táskát, majd ment az előtérbe, ahol egy fehér convers cipő mellett döntött és már vette is fel.

Elmentem. Este jövök. – kiabálta Viki, majd becsukta maga után az ajtót, és ment is Georg-hoz, aki a kocsijának dölve várta Vikit.

Szia. – Viki
Szia. Mehetünk? – Georg
Igen. – Viki
Majd beszálltak a kocsiba, és Georg elindult, és nagy mázlija volt, hiszen pirosat kaptak.
Szia édesem. – majd Georg Vikihez hajolt, és adott egy csókot.
Hmm…minden reggel el tudnám ezt viselni. – Viki
Később teszünk majd az ügy érdekében.  – Georg

Majd nekivágtak a 2 órás kocsikázásnak.