103 rész Haza kéne már mennem…de nem akarok

Miután Sarah, és Tom megint elvégeztek egy reggeli tornát, kimentek a konyhába, és nekiálltak csinálni valami ehetőt. Ami végül szalámis szendvicsek lettek. Tom már hamarabb leült, és Sarah hozta mindekettejük reggelijét. Mikor el akart menni, Tom elkapta a derekánál.

Szépen ide ülsz az ölembe. – Tom
Van más választásom is? – Sarah
Hm..Nem, nincs. – Tom
Oké, de etetni nem foglak. – Sarah
Imádom, mikor előtör belőled ez a harciasság. Nagyon szexi és csábító. – Tom
Jó étvágyat.  – Sarah
Neked is. Édes. – Tom

Majd nekiálltak a reggelinek, de elég érdekesen alakult. Tom mindig meg csikizte Sarah oldalát, mikor éppen harapott volna egy falatot, és csak úgy hagyta abba, ha kapott egy csókot. És ezt játszották el egy órán keresztül.
Szegény Saraht már őrületbe kergette, de azért Sarahnak sem volt ellenére a dolog. Miután befejezték a kajálást, Tom adott egy fürdőruhát Sarahnak. Még Sarah rendbe tette magát, addig Tom le engedte oldalt a lépcsőt, és aztán ment ős felvenni egy úszónacit.
Miután felöltöztem, kézen fogták egymást, és egy nagyon csobbantak a vízbe. Nagyon jól elvoltak. Mivel egy korral közelébe voltak, ezért kicsit lejjebb tudtak úszni, és gyönyörködhettek a csodálatos halállományban. Persze közben el nem engedték egymást kezét. Illetve jobban fogalmazva egymás ajkait.

***

Hát ez isteni volt. Annyira szép ott lent minden. – Sarah
Szerintem is. De te azért sokkal szebb vagy. – Tom
Jaj ne már. Zavarba hozol. – Sarah
Nem állt szándékomban, de jól áll neked a piros. – Tom
Ilyenkor nem szeretlek. – Sarah
Dehogynem. Imádsz. tudom. Érzem. – Tom
Ezt melyik filmből vetted? – Sarah
Nem emlékszek, de komolyan gondoltam. – Tom
Tudom. Na gyere ide te csacsi. – Sarah
Akarod mondani hercegem?! – Tom
igen. – Sarah
Imádlak. – Tom
Én is téged. – Sarah

Majd hosszú csókban forrtak össze. De mint minden jónak, egyszer vége van.

Ideje lenne hazamennem…de nem akarok. Olyan jól érzem most magam. – Sarah
Ne szomorkodj, nem áll jól neked. És amúgy is, időnk mint a tenger. Majd a hétvégén megint kijövünk. – Tom
Igaz. De akkor induljunk haza. Így is későn fogunk hazaérni, és anyuéknak is megígértem, hogy nem érek haza olyan soká. – Sarah
Igen. A kapitány szolgálatra jelentkezik. – Tom
Kérem kapitány, szállítson haza. – Sarah
Máris asszonyom. – Tom
Mondták már önnek, hogy nagyon jól néz ki? – Sarah
Hát, egypáran. – Tom
Nos, akkor végre indulhatunk? – Sarah
Máris. – Tom