104 rész Az idő elteltével...
Szilvíí 2010.07.22. 19:31
104 rész Az idő elteltével…
Telt, telt az idő, és már el is telt egy újabb hónap, és még egy és még egy. Azóta rengeteg minden történt. Az első, hogy a fiúk bevonultak a stúdióba újabb dalokat írni. Így persze jóval kevesebb időt töltöttünk együtt, de a kapcsolatunk mindent kibírt. A második dolog, hogy Megünnepeltük Viki és Niki 21 szülinapját, ami egy nagyszerű buli volt. Vikivel előtte megbeszéltük a dolgokat, bocsánatot kértem tőle, és ma már megint beszélő viszonyban vagyunk. És még két meglepetést is történt a bulin. Az egyik, hogy Georg és Viki bejelentették, hogy már öt hónapja együtt vannak. Mondhatom szépen eltitkolták elülünk, de nem bántuk. hiszen tudtuk, hogy előbb utóbb össze fogna jönni. De azt az egyet nem sejtettük, hogy nagyon hamar bekövetkezett. A máik meglepetés. Na az volt mindannyiunk számára a legnagyobb meglepetést, főleg Nikinek. Ugyan is Gustav megkérte Niki kezét. De egy felől meg is értem. hiszen Gustav, már 25 éves, és már családra vágyik. De ne féljetek. Niki igent mondott, de azért aranyos volt, ahogy meghatódott. Kicsit ki is kellett vele menni a levegőre, mert nagyon az ájulás határán volt.
Tom és Sarah. Hát dúl a love. Valahányszor társaságban vannak, csak úgy vigyorognak egymásra, és izzik köztük a levegő. Szerintem mindenki sejti mire gondolok. Nagyszerű páros. Az egyszer biztos. Ők is hamarosan ünneplik, hogy egy évesek lesznek. Gondolhatjátok milyen ünneplés lesz belőle :) xD
És már csak én és Bill maradtunk. Hát imádom még mindig, és ez fordítva is igaz. És mi már túl vagyunk az egy éven. A múlt héten ünnepeltünk, és fantasztikus volt.
és azóta semmi már nem változott. A fiúk folyamatosan a studiban vannak, mi meg várjuk, hogy végre velük lehessünk. Ám egyik nap, nem várt telefonhívást kaptam.
Igen tessék.
Jó napot kívánok, Ashley Saint-al beszélek? – ismeretlen
Igen én vagyok. Kivel beszélek?
Óh elnézést. Jordan Smith vagyok, a Smith divatcég igazgatója. – Jordan
Jó napot kívánok.
Szóval, azért kerestem fel önt, mert lenne egy ajánlatom a maga számára. Mikor tudnánk találkozni? – Jordan
Amikor önnek megfelel.
Mondjuk mit szólna ma délután három órakor a spanyol étterem előtt? – Jordan
Rendben ott leszek.
Várom. Viszontlátásra. – Jordan
Viszlát.
Miután letettük a telefont, értelmetlenül bámultam előre. A világ, egyik legismertebb divatcége, és pont engem keresett fel. Vajon miért? És ezen agyaltam egész végig. Reggelinél sem figyeltem oda, sem ebédnél, és a közte és utána eltelt időben. Csak kattogott az agyam. És legközelebb mikor az órámra néztem, már ideje lett volna készülődnöm. Gyors zuhanyt vettem, majd felvetem egy nyári ruhát, sport cipőt, táska, benne a fontos dolgok, kocsi kulcs, és már mentem is.
Fél óra kocsikázás után, már meg is érkeztem. Kiszálltam, majd átmenten a túloldalra, ahol volt az étterem. Mivel még csak ötven volt, gondoltam, hogy még nem lehet itt, így inkább megálltam egy árnyékos részen, és ott vártam a Jordant. Nemsokára, elgördült előttem egy méregdrága kocsi, és tudtam, hogy abba a kocsiban ül a Jordan Smith. Leparkolt, majd az étterem felé vette az irányt, vagyis inkább felém, mert egész végig rám nézett. Én meg nem akartam udvariatlan lenni, és egy kicsit elé mentem.
Üdvözlöm Miss Saint. – Jordan
Jó napot.
Nos, mi lenne, ha a tárgy rátérése előtt elfogyasztanánk egy italt? – Jordan
Rendben.
Parancsoljon. – nyitotta ki nekem az ajtót.
Köszönöm.
Majd elénk jött egy pincér, és egy nyugis részhez kértünk egy asztalt, ahol nyugodtan lehet beszélgetni. Majd a pincér elénk tett egy étlapot, ahol az italok is fel voltam sorolva, és én egy baracklé mellett döntöttem.
Nos, bizonyára nagyon kíváncsi miért kerestem fel magát. – Jordan.
Nem is tagadom. Miről lenne szó?
Nos,egy állást kínálnék a maga számára. Lenne egy kollekció, amin azt szeretném, ha ön lenne a modell. Úgy gondoltuk, hogy önhöz illene legjobban a feladat, És közben persze kör utazhatná a világot. Ami a ruhákat illeti. Semmi extravagáns holmikról nincs szó. Nyári ruhák lennének, ha beleegyezik. – Jordan
És ha beleegyeznék, akkor mikor indulna el ez az egész?
Egy hónap múlva. Az első bemutatott itt tartanánk, és utána mennék tovább. – Jordan
És mennyi idő lenne ez az egész? Úgy értem mikor térnénk vissza német országba? –
Egy év múlva körübelül. – Jordan
Értem.
Mielőtt döntene kérem gondolkozzon el rajta. tudom, hogy kapcsolatban van, és hogy még van a bandája is, de kérem gondolkodjon el rajta. – Jordan
Rendben. –
Még egy kérdés. Ha nemet mondanék, akkor, mi lenne a kollekcióval?
Nos, bizonyára ugyan úgy meg lesz tartva, csak más valamit keresünk az ön helyére. de nyugodjon meg. Minden esetöségre fel vagyunk készülve, ha nemleges választ kapunk. – Jordan.
Rendben. Azt hiszen, nincs több kérdésem.
Nekem meg mondanivalóm. Köszönöm, hogy időt szakított rám. És ezen a számon várom majd a hívását. – Jordan
Amint meghoztam a döntést, azonnal hívni fogom.
Köszönöm. További jó délutánt kívánok. És a számlát én állom. – Jordan
Nos, nagyon szépen köszönöm. Viszont látásra.
Viszlát. – Jordan.
Majd beültem a kocsiba. Ránéztem az órámra, és már fél öt. Ilyenkor már Billék is otthon vannak, gondoltam elmegyek hozzájuk. Fogtam bekapcsoltam a zenét, majd nekivágtam az egy órás autókázásnak. Persze közben már gondolkoztam az ajánlatom. Jó lett volna, hiszen ez is lehetene a szakmám később. De ott van a banda, amit nem szeretnék ott hagyni, és legfőképpen Bill. Most mit csináljak? Vele vagy Nélküle?
|