105 rész Vele vagy Nélküle?

El telt egy hét, a találkozó óta, de én még mindig nem tudtam dönteni. Sok mindent szeretnék, és sok mindent nyerhetek, de inkább sokat veszthetek. Itt kellene hagynom a bandát, a lányokat, anyuékat, Sarah-t, és legfőképpen Bill-t. Mihez kezdenék nélküle? Még Billnek sem mertem elmondani. És senkinek. Ez az én titkom, de nem tudom mit kezdjek vele.

 Ashley figyelsz? – Sarah
Ja igen. Bocsi, mit mondtál? 
Mind1. Jóéjt. – Sarah
Ne már. Mit mondtál? 
Csak azt, hogy hívott Niki, hogy holnap nincs próba, mert nem ér rá. – Sarah
Oké. 
Na jóéjt. – Sarah
Neked is. 

Miután Sarah kiment, fogat mostam, majd leoltottam a lámpát, és befeküdtem az ágyba, és szinte percek alatt el is aludtam.

Aznap este, furcsa álmom volt. Végig álmodtam az elmúlt 3 évet és egy új, távolabb évet.. Az első év, hogy nincs senkim, és mellettem  mindenki boldog. A második, hogy a bandánk megnyerte a versenyt, és a Tokio hotellel fogunk turnézni, ahogy megismertük a fiúkat, a bál, ahol Bill bevallotta, hogy tetszem neki, hogy összejöttünk titokban.
A harmadik év pedig számomra a legtökéletesebb. Boldog vagyok, és a barátaim is azok. Nikit eljegyezték, Viki összejött Georg-al, és Sarah és Tom a két kis különcünk egymásra találtak, és azóta is dúl a love. Anyuék szintin boldogok, hiszen 21 éve házasok, és még mindig imádják egymást, és a munkájuk is tökéletesen emelkedik felfele.
És a negyedik. A legkülönlegesebb. Egy szobában találom magam. A szobában hárman vannak. Az egyik Bill, a másik én vagyok, gondolom a jövőben, és a harmadik személy pedig egy kisbaba, aki bizonyára a mi babánk Bill-el. Boldogok vagyunk.

Másnap reggel

Reggel, mosolyogva, és boldogan ébredtem. Hiszen az álmom segített megmutatni, hogy mi lesz a helyes út. Boldogan keltem ki az ágyból, és énekelve tettem rendbe magam.
Gyorsan írtam a lányoknak, Vikinek, és Nikinek, hogy jöjjenek át délután,hogy megint egy nagy csapat legyünk  és írtam a fiúknak is, hogy délután nálunk tali. Ezután átmentem Sarahoz.

Hali.
Hát te? Mitől vagy ilyen vidám? és ilyen aktív?- Sarah
Jó kedvem van, ennyi az egész. Ja és délutánra ne tervez semmit. Jön az egész csapat.
Szóval lesz egy kis buli? – Sarah
Annak is mondhatjuk.
Király. – Sarah
Ne megyek szólok anyuéknak is. 
Anyuék nincsenek itthon. – Sarah
Hol vannak? 
Ma reggel elutaztak. De ha nem meregtél volna az elmúlt napokban, akkor tudnád. – Sarah
Ja tényleg. 
De mi történt? Annyira merengtél mindig, hogy nem is figyeltél senkire, és semmire. – Sarah
Már nem fontos. 
Akkor minden rendben? – Sarah
Minden. 100 százalékig. 
Akkor jó. Elmegyünk akkor vásárolni egy kis nyim nyamot? – Sarah
Aha. És én fizetek.
Sűrűbben is lehetnél ilyen. – Sarah
Ne is álmodj.

Erre egy jó nagyot nevettünk.

De várj, el kell intéznem egy hívást. Utána mehetünk. 
Okés. – Sarah

Már tárcsáztam is a számot.

Halo?
Jó napot. Ashley Saint vagyok. 
Jó napot Ashley. Hogy van? – jordan
Köszönöm jól, és maga? 
Remekül. – Jordan
Nos, döntöttem. – tértem is a tárgyra.
Hát, akkor had halljam. – Jordan
Nagyon sajnálom, de nem vállalhatom el. Higgye el, nagyon sokat törtem rajta a fejem, de inkább egy másik, helyes utat szeretnék választani.
Nos, sajnálattal hallom a döntését. – Jordan
Kérem, de haragudjon. 
Nem haragszom. Örülök, hogy az igazat mondta. És ne legyen szomorú. Mint az elején mondtam, mindenre fel vagyunk készülve. – Jordan
Rendben.
Hát, akkor viszont látásra. – Jordan
Viszlát.

Miután elintéztem a hívást, nem voltam lehangolt és szomorú. Inkább vidám, és úgy érzem felszabadult.

Gyorsan még felkaptam a pénztárcát, majd Sarah kocsijával elmentünk bevásárolni. És persze betértünk a ruha boltba is, ahol beszereztünk egy-egy új ruhát, és úgy döntöttünk, hogy abba fogadjuk a többieket. De mire az órára néztünk már három óra volt. A fiúk négykor végeznek, és fél ötre már nálunk is lesznek. Nekünk meg egy fél óra mire innen hazakeveredünk, így szóltam gyorsan Sarahnak, és már el is indultunk haza. Úgy döntöttünk, hogy kint a kertben legyen a kis összejövetel, így tettünk kintre egy pár pokrócot, az asztalra tálakat, és kivittünk a nyim nyamokat, az üdítőket pedig be a fagyasztóba, hogy hamar lehűljenek, és már mentünk is öltözni.

Gyorsan magunkra kaptuk az új rucinkat, majd válogattunk egy kis zenét, majd Sarah kivitte a cédéket, és magnot a kertbe. És pont akkor csöngetek. Ránéztem az órára. fél öt múlt. Látjátok? Mondtam, hogy ilyenkor fognak beesni.

Szia Ashley. – Tom
Hali. 
Sarah? – Tom
Hátul a kertben. 
Köszi. – Tom.
Nincs mit. 
Szia Ashley. – többiek.
Sziasztok. Menjetek csak nyugodtan ki hátra, mindjárt megyek én is. 

A többiek pedig mentek is hátra. Én utánuk néztem, hogy milyen boldogok, majd vissza. Bill lent állt a lépcsőn, én meg az ajtóban. Egymásra vigyorogtunk, majd mindketten egyszerre indultunk meg egymás fele. Majd beleugrottam Bill ölébe aki el is kapott, majd megpördült velem párszor. És nevettem. Tiszta szívből jött kacaj volt. Nagyon régen nevettem ilyen jót, és a legjobb az volt, hogy Bill is velem együtt nevetett. Miután letett egymásra mosolyogtunk, majd ajkunk összeért.

Ha valaki megkérdezné, hogy Vele vagy Nélküle?, akkor a válaszom az lenne. VELE.

És te, kit választanál?

Vége

Köszönöm azoknak, akik végig olvasták a 105 részt. Köszönöm mindenkinek, akik velem volt, ebben a történet megírásában, akár olvasó voltál, akár ötlete adtál, vagy csak írtál megjegyzést. Remélem méltó befejezés volt ennek a történetnek.
Még egyszer köszönöm mindenkinek. (L)