37 rész Interjú

Majd vissza mentem Tom szobájába, és megvártam még felöltözik, majd addig míg nem indultunk, addig szórakoztattam, hogy ébren maradjon.

Mikor ránéztem az órámra, két perc volt nyolcig.

- Ideje indulni.
- Alig várom, hogy ennek is vége legyen és végre otthon legyünk.
- Én is várom már. Már hiányzik a házam, meg minden.
- Hölgyeké az elsőbbség.

- Köszi.

Tom bezárta a szobáját, és a táskáját felvette a vállára, a másikat pedig megfogta és húzni kezdte. Gyorsan elmentünk az én cuccaimért, majd mentünk is a lifthez, és le az alaksorba, ahol a csomagjainkat kiszállítják a reptérre, minket meg az interjú helyére, és majd ott reggelizünk meg.
Mire mi leértünk, addigra, már a többiek is lent voltak, éppen szálltak be a kis buszba.

- Végre, már csak ti hiányoztatok.
- Tudjuk. Mindenki itt van?
- Igen, most  már.
- Akkor gyorsan én is bedobom a cuccaim, és mehetünk is. - Amúgy David hol van?
- Ő már ott fog ránk várni.
- Értem, akkor egy perc és jövök.

Majd odavittem én is a cuccaim, csak a táskám, és a laptopom maradt nálam, majd mentem és én is beszálltam a kisbuszba Tom mellé.

Egy óra alatt ott voltunk, majd mikor kiszálltunk, mindenki nyujtószkódott egyet és mentünk is be az épületbe, ahol el is vezettek minket a közös reggelizéshez.

Miközben mentünk, már lehetett hallani, hogy valakik beszélgetnek. Az egyik hang az biztos Davidé, a másik meg egy női hang volt.

- Végre, hogy megjöttetek. Hagy mutassam be nektek Sharon Adamst. Ő fog ma titeket meginterjúvolni, és egy pár képet készíteni rólatok.

- Örülünk, hogy megismerhetjük.

- Én is nagyon örvendek. Foglaljanak helyet. a reggelit perceken belül felszolgálják.
- Köszönjük.

Majd mindenki helyett foglalt. Én David és Sarah közé szorultam. Majd egy perc múlva hozták a reggelit, ami egy csomó pék sütiből állt, Mellé teát, kakaót, és kávét hoztak. Nagyon guszta volt.

- Jó étvágyat mindenkinek.
- Jó étvágyat- hallatszott a tömeges válasz.

Mindenki enni kezdett közben, mindenki beszélgettet valakivel. Én elvetem egy kakaót, meg egy nagy kakaós csigát, és enni kezdtem, közben Sharonnal, és Daviddal beszélgettem a fiúkról, és hogy milyen velük dolgozni.

Majd fél óra múlva, a négy fiút bevitték a smink szobába, ahol Natalie várt már rájuk. Sarahval mi is bementünk a fiúkhoz, mivel nem ismertünk itt senkit sem, David meg lelépet Sharonnal.

- Na, hát ti?
- Hát mi.
- Hogy hogy itt?
- David elment egyeztetni a kérdéseket, mi meg bejöttünk ide, mivel senkit sem ismerünk.
- Natalie?
- Mindjárt jön, csak hozza be a ruháinkat, majd a fotózáshoz.
- Ja értem.
- Ha ezzel végeztünk, meg sem állunk a reptérig.
- De jó lesz már otthon lenni. Hiányzik már anyu, meg Gordon is.

- Nekem is hiányoznak. – értette vele egyet ikre.

- Nekem már a nővérem hiányzik.
- Nem is tudtam, hogy van nővéred.
- Sosem kérdezted. Franciskának hivják.
- Én már ismerem, és nagyon jót lehet vele bulizni.
- Na arra én is kíváncsi vagyok.

- Majd ha mindenki kipihente magát, összehózunk egy találkát, és bemutatlak neki.
- Megbeszéltük.