56 rész Jóéjt Tom

- Történt valami? Olyan gyorsan kirohantál innen?!

- Semmi, csak hívott Jess, és nem akartam itt felvenni, úgy láttam nem illendő.
- Értem. És minden rendben van?
- Aha, persze. De ne haragudj, gyorsan kiszaladok a mosdóba, egy perc és jövök.

Majd felálltam, és kisétáltam a mosdóba. Ott gyorsan írtam egy sms-t Tomnak, hogy hagyja abba a viccelődést, majd este folytatjuk. Aztán megigazítottam a hajam és a sminkem, majd visszamentem a többiekhez. Pont jókor, hiszen épp hozták az ebédünket.
Visszaültem a helyemre, majd Tomra néztek, aki csak kacsintott egyet, hogy vette az adást. Visszamosolyogtam, majd a figyelmemet az előttem lévő ételre szenteltem.

Miután az ebédet elfogyasztottuk, Gusti javaslatára elmentünk a közeli fagyizóba. Mivel ott nem volt hatos asztal, így két szabadon lévő asztalt összetoltunk, majd úgy ültünk le, és vetettük bele magunkat a könyvbe, ami tele volt fagyiskehelyel.  Legszívesebben mindegyiket megkostóltam volna, de végül a gyümölcsös mellett döntöttem. Majd miután mindenki kiválasztotta, mit szeretne, hétköznapi dolgokról folyt a beszéd.

- Ma este mit csináljunk?
- Menjünk be városba. Lesz valami táncos felvonulás, vagy valami ilyesmi. Hajnalig tartó mulatság.

- Akkor ezután én haza megyek és ledőlök aludni.

- Támogatom a javaslatot.

Nemsokára ki is hozták a kelyheinket, majd mindenki belevetetette magát az ízek világába. Nagyon finom volt, de a kedvencem a sárgadinnyés fagyi volt. Imádom.

- Kipukkadok.
- Ennyitől?

- Nekem ez nagyon is sok volt.
- Nekem lecsúszna még egy adag gombóc.

- Nekem is.

- Jesszus…

- Ha lettetek volna olyan okosok, hogy ketten rendeltek egyet, most nem tartanánk itt.

- Máskor legyél szíves hamarabb szólni. Köszönöm szépen.

- Na jól van, hagyjatok. Megyek is a fagyimért. Kér még valaki valamit?
- Köszi nem.

- Hát jó. Ha akartok elindulhattok. Innen már ismerem az utat.

Majd beálltam a sorba, de így a többieket már nem is láttam.

Mikor sorra kerültem, kértem két gombóc sárgadinnyét, majd elindultam haza. Azért visszanéztem, hogy hátha megvárt valaki. És nagy meglepetésemre Tom ott ült az asztalnál. Mikor észrevett, felállt, majd lesétált hozzám.

- Köszi, hogy megvártál.

- Így legalább lehetünk egy kicsit kettesben. Gyere,menjünk le a partra, és onnan menjünk haza.

- Oké.

Majd Tom előre engedet, és lementünk a partra. Ott levettük a cipőnket, és bokáig érő vízben sétáltunk hazáig. Közben beszélgettünk, igyekeztünk a másikról minél többet megtudni.

- Te nem jössz?

- De mindjárt, csak iszom valamit.
- Rendicsek. Később találkozunk.

Majd Tom felment a szobájába, én meg a konyhába mentem inni. De nem voltam álmos, így inkább csak felmentem átöltözni, majd magamhoz vettem a második könyvem, és kimentem a függőágyba olvasni.

Nem nagyon figyeltem magam körül, de észrevettem, hogy valaki árnyékol.

- Hát te?
- Nem tudok aludni, melegem van a szobában, általában itt szoktam aludni, de befoglaltad a helyemet.

- Jaj bocsi, gyere, keresek majd más helyet.

- El ne menj. Elférünk benne ketten.

Majd Tom bemászott mellém, és átölelt.

- Remélem nem baj.

- Nem….persze, csak nyugodtan. Jó éjt Tom.

- Köszi

Majd egy kicsit meglöktem a kezemmel az ágyat, és Tom nemsokára el is aludt, Én meg csak élveztem a helyzetet, hogy a karjai köz lehetek. És megsúgok valamit. Isteni így lenni.