57 rész Netán csalódott vagy?

- Kim, Kim?

- CSssss…Tom alszik.

- Már nem…dünnyögött a nyakamba.

- Bocsi, nem akartalak felkelteni.
- Semmi. Megyek, inkább lezuhanyozók.

Láttam,  hogy Sarah-t nagyon érdekli egy bizonyos dolog, és mikor Tom elment, a kezemmel egyből csendet intettem.

- Igen, Tom itt aludt velem. És nem nincs semmi köztünk, csak annyi, hogy elfoglaltam a helyét, át akartam adni neki, de ő azt mondta maradjak, aztán bemászott mellém, majd ő elaludt, én meg itt maradtam olvasni.
- Ó…értem.
- Netán csalódott vagy?

- Őszintén? Igen. Tudod, reménykedtem benne, hogy lesz köztettek valami.

- Tudod, a sors kiszámíthatatlan. Bármi megtörténhet.

- Hát, remélem a sors, észhez térit titeket. Na, de inkább gyere és készölj, nemsokéra megyünk.
- Hova?

- Hát a karneválra.

- Ja tényleg.
- Látom, a könyv totál leszívta az agyad.

- Hát, nagyon jó könyv az tuti. Majd kölcsönadom Olvasd el.

- Jól van. Na gyere te..

Majd megfogtam a könyvem, felvettem a papucsom, és bementem a házba. Bementem a konyhába, hogy csináljak valami kaját, de mikor beértem, hát nem minden napi látvány fogadott.

- Szia Kim. Gyere a konyhába, kész a vacsi.

- Óó és mi lenne az?

- Szendvics  Kaulitz módra.

- Hát, alig várom, hogy megkostóljam.

- Nem kell már várnod. Már kint vagy az ebédlőben. Csak jöttem egy kis hűsítőért.

- Gyere, segítek bevinni.

Majd felraktam a tálcára 6 poharat, majd bevittem. Az ebédlőben elfoglaltam a tegnapi helyemet, majd levettem egy szendvicset, és beleharaptam. Nem kellett csalódnom, nagyon finom volt. Meg is ettem belőle még egyet.

- Hát, ez isteni volt.

- Örülök, hogy ízlett.

- Majd egyszer beavathatnál, hogyan csinálod.

- Egyszer sort kerítünk rá.

- Úgy legyen. Na megyek lezuhanyozók.

- Okés. Fél óra múlva indulunk.

- Kész leszek, ne aggódj.

Majd bevittem a konyhába a tányérom, és a poharam eltettem őket a gépbe, majd felmentem a szobámba, kivettem mit veszek fel, majd elindultam a fürdőbe. Bekopogtam és mikor nem jött válasz bementem. Ledobtam magamról a ruháimat, majd beálltam a zuhany alá.

 Miután kész lettem, felöltöztem, majd tettem fel egy kis sminket, majd visszamentem a szobámba. Még volt időm, így átpakoltam egy pici táskába, aztán gyorsan benyomtam a gépem, megnézni az üzeneteimet, és írni egy levelet Jessnek. De erre mát nem volt időm.

Kikapcsoltam, felvettem a cipőm és a táskám, majd mentem is le.

- Helloka. Többiek?

- Mindjárt jönnek.

- Remek. Egy perc és jövök én is.

Gyorsan beszaladtam a konyhába, és hoztam magamnak egy üveg vizet, majd kimentem és leültem a napozó ágyra, amíg vártam a többieket.

De mikor a tenger felé néztem, nem mindennapi látvány tárult elém. A naplementem. Gyönyörű volt. És még gyönyörűbb lenne valakivel ezt megosztani.

- Szép mi?
- Igen, az.

- Baj van?
- Dehogy. Mi lenne?

- Csak azt hittem.
- Nem nincs semmi.  Boldog vagyok. Indulunk?

- Igen.

- Menjünk, le ne maradjunk.