75 rész Faggatások

 Levetem magamról a vizes ruhát, persze a fehérnemű maradt, majd megkértem Saraht, hogy rakja be a mosógépbe, addig én gyorsan felmentem és lezuhanyoztam, majd mikor kijöttem a fürdőből, Sarah márt várt rám. Volt egy olyan érzésem, hogy faggatózni, jött…

- Köszi a segítséget.
- Nincs mit. Most pedig mesélj csak. Senkinek sem sikerült kimozdítania innen pár napig, aztán ma meg már Tommal voltatok sétálni? Mi van köztetek?
- Először is, nem Tom kért meg, hogy sétáljunk, hanem én. Már nem bírtam itt bent lenni a négy fal között, és arra is rájöttem, hogy Doris nénit, már nem tudom feltámasztani.
Sajnálom, nem akartalak megbántani.
- Nem kell bocsánatot kérned, nekem kellene, amiért így viselkedtem, nem akartalak megbántani titeket, csak akkor jobb lett volna egyedül lenni.
- Fátylat rá. És, merre voltatok? És hogyan kötöttetek ki a medencébe?
- Csak a parkba mentünk ki, és aztán beszélgettünk, és észre sem vettük, de már esteledet és akkor…

Majd töviről hegyére elmeséltem neki mindent, kivéve azt, ami a medencében történt volna, ha Bill nem zavar meg minket. Persze Sarah jót derült rajtunk.

- Hát, ti aztán nem mindennapi esetek vagytok.
- Köszi. És Te meg Bill, jó elvagytok?
- Aha. Dúl a szerelem, lassan fél év már.
- Jézusom, olyan rég volt már?
- Hát, repül az idő, azt biztos. Na de megyek, felhívom anyát, aztán megkeresem Billt.
- Jól van, majd beszélünk.
- Jó éjt.
- Neked is.

Közben azért a fiúknál is megvolt a téma…

- Mit csináltatok a medencében, hm?
- Semmit, Játszottunk egymással egy kicsit.
- Aha, ne nézz már hülyének.
- Nem nézlek annak öcsi, csak néha.
- Mond ezt másnak, és ki vele? Mikor rátok kiabáltam, elég közel voltatok egymáshoz, mintha meg akartad volna csókolni. Vagy tévedek?
- Nem , nem tévedsz.
- Aha per….micsoda? Komolyan?
- Mit vagy úgy oda?
- Összejöttetek?
- Nem.
- De majd fogtok?
- Nem tudom.
- Mi az, hogy nem tudod?
- Ha nem tudnád, egy kapcsolat két embertől függ.
- De tudom és?
- Néha elég lassú a felfogásod.
- Azt akarod mondani, hogy Kim nem viszonozza?
- Nem. Azt akarok mondani, hogy még csak egy randink volt.
- Egy?
- Miért vagy úgy meglepve?
- Hát, azt hittem már rég túl vagytok rajta?
- Miből gondoltad?
- Hát, míg zajlott a turné nem egyszer vonultatok el.
- Akkor csak beszélgettünk. Semmi már nem volt, mielőtt megkérdeznéd.
- És csók volt már?
- Óh, de még milyen!
- Mit érzel mikor meglátod?
- Hát jó kedven lesz, szeretek a társaságában lenni, olyankor jobb a közérzetem. Ugyan akkor rossz, ha nincs a közelben, olyankor hiányérzetem van.
- Tudtam én! Te sze..
- Ki nem mond. És különben is elég messze vagyok még tőle.
- De igen is az vagy!
- De nem vagyok.
- De igen.

Tomnak szerencséje volt, hiszen kopogtak.

- Gyere.
- Hello. Elrabolhatom Billt?
- Persze, nyugodtan, már úgy is megbeszéltünk mindent.
- Még nem végeztünk.
- De igen. Na menj öcskös. Jó éjt nektek.
- Neked is.

Miután Billék távoztak, Tom ledőlt az ágyra, és azon gondolkozott, hogy átjöjjön-e hozzám és megbeszéljék azt, ami a medencében történt, vagy fejezzék be amit elkezdtek?!