83 rész Nagyon guszta

Összepakoltam a cuccomat, addig Tom is összepakolt magának pár holmit, majd szóltunk Billnek és Sarah-nak, hogy elmentünk haza hozzánk, és majd pár nap múlva jövünk.
Aztán mentünk, bepakoltunk Tom kocsijába, majd először elmentünk az én autómért, ami David-nál volt, majd Tom hazáig követett az autójával.
Otthon én beálltam a garázsba, Tom a ház előtt, majd az ajtónál találkoztunk. Kinyitottam az ajtót, és a cicám már ott is volt.

- Szija cicus. De nagyot nőttél.
- Ő az a kis vakarcs?
- Tom!
- Nem akarom bántani, nyugi. Csak hát nem nagyon kedvel így visszaemlékezve.
- Hát, most már sokat leszel itt, így majd meg fog kedvelni.
- Nos akkor tegyünk is érte. Add át nekem egy kicsit.
- Oké, de vigyázz, nehogy megkarmoljon. Én addig megyek, szellőztetek meg ilyenek.
- Itt leszek, ha kell segítség.
- Majd kiáltok.

Felmentem az emeletre, majd a táskámat betettem a mosókonyhába, majd mentem a szobámba, ahol felhúztam a rolot, majd ki is nyitottam az ablakot, majd lehúztam az ágyneműt, és mentem is indítani egy mosást, majd mentem keresni új húzatott, felhúztam, majd kipakoltam a többi szennyest is a táskából, majd mentek a szobákba, hogy ott is szellőztessek, majd lementem Tomhoz, aki nagyon el volt az én cicusommal. Persze amit meglátott, jött is hozzám, és persze Tom is.

- Na mivan édesem? Éhes vagy?
- Igen drágám.
- Hát akkor keresünk neked, meg Tomnak is valami finomat.

Bementem a konyhába, majd a cicámnak adtam enni, majd nézelődtem, hogy mi van itthon.

- Tom?!
- Hm?
- Mit szólsz a kínaihoz?
- Nyammi.
- Ezt egy igennek veszem.  Nos, akkor kell hozzá…

Majd nekiálltam megfőzni a kínait, persze Tom is segített benne egy kicsikét, de inkább engem szórakoztatott. Vicceket mondott, meg régi történeteket mesélt, ami én annyit nevettem, hogy már fájt a hasam.

- Megterítesz Tom?
- Aha. Ma már úgy is annyira belejöttem.
- Köszi.

Megmutattam Tomnak hol találja a tányérokat, poharakat és az evőeszközöket, majd kiment a konyhából. Én addig összeöntöttem a húst és a zöldségeket, majd vittem is ki a rizzsel együtt.

- Hű nagyon guszta.
- Hát, remélem az íze is jó lesz.
- Biztosan.
- Akkor szedhetek?
- Igen.

Szedtem mindkettőnknek, majd nekiálltunk vacsorázni. Közben nem nagyon beszélgettünk, átadtuk magunkat az evés élvezetének.