91 rész Jó reggel édesem

- Megjöttem és hoztam is egy kis nassolni valót. Na azóta volt valami jó zene?
- Hát nem igazán. Billnek és nekem eléggé más a zenei ízlésünk, de az a Kira szám nagyon bejön.
- Értem. Akkor rád bízhatom, hogy jó hangulat legyen szombaton?
- Tutira. Meg lesz elégedve velem hölgyem.
- Remek. Akkor holnap hívom a többieket. És holnap mi a terved?
- Hát reggelre be kell mennünk a  stúdióba, de egy után itt leszek, és aztán lesz egy kis összejövetel Billnél.
- Gondolom akkor ott is aludnánk ugye?
- Ja.
- Oké, akkor holnap összepakolok. Ja és mielőtt elmész, ha nem ébrednék fel, leírnád Georg és Gustav számát? Személyesen szeretném őket meghívni.
- Meglesz cica.
- Remek. Akkor aludjunk. Hosszú egy nap volt.

Befeküdtünk, majd miután elhelyezkedtünk, Tom szólalt meg.

- És hogy érezted magad anyuéknál?
- Remekül. Édesanyád egy tündér, olyan kedves mindenkihez, csupa szív. Na és hát ahogy főz, valami isteni.
 - Mondtam én. De miért érzem úgy, hogy van valami baj is? Nagyon eltöprengtél délután.
- Igen. Vagyis nincs semmi baj, csak, hogy milyen remek családod van, és hát eszembe jutottak anyuék. Tudod régebben már sokszor elterveztem, hogy hogyan is fog megtörténni ez az egész, hogy hogyan fogok valakit bemutatni anyuéknak. És ezért is félten anyudtól. Még nem volt részem ilyenben. Volt barátom, de egyik sem sikerült olyan jól, hogy eljussunk idáig.
- Sajnálom a szüleidet. Biztos jó fejek voltak.
- Anyu csupa szív volt, ő tuti szeretet volna téged.
- És apuddal mi a helyzet?
- Hát ő már más tészta. Ő is kedvelne, csak neki nehezebb lenne, hogy az egyetlen lányának már van valakije.
- Értem. Hát tuti mindent megtettem volna, hogy elfogadjon. Maximum megszöktettelek volna.
- Jaj de bolond vagy.
- Komolyan megtettem volna.
- Tudod, még el is hiszem.
- Na pihenjünk. Reggel korán kell kelnem, és bevallom alaposan elszoktam a korán keléstől.
- Ha elaludnál, majd keltelek.
- Kösz édes. álmodj velem szépeket.
- Meglesz. Jóéjt Tom.

Majd közelebb húzódtam Tomhoz, majd lassan el is aludtam.

Másnak reggel Tom már nem volt mellettem, de egy kis levélke állt a párnán.

„ Jó reggel édesem.”

„Elmentem, délután egyre itthon vagyok. Sietek haza. Szeretlek. Tom”
„U.I.: itt van Georg és Gustav száma.”