"Én mindig ébren vagyok!"
Szilvi 2013.09.20. 14:13
Miután Tommal kipróbáltuk az ágyat, nehez kikeltünk belőle és elindulunk a városba, hogy csillapitsuk éhségünket.
Találtunk is egy kis kellemes éttermet, és úgy döntöttünk, ma bűnőzünk és pizzát rendeltünk, desszertnek nagy fagyikehely mellett döntöttünk, majd visszatértünk a szállodába.
- Mit szólsz egy forró fürdőhöz?
- Jól esne. Menjünk.
Megeresztettem a vizet, majd bele is másztam. Élveztem a forró vízet. Mire tele lett a kád Tom is bemászott mellém. Beszélgettünk, csókoloztunk.
Fél órával később pedig már az ágyban feküdtünk. Nekem nem is kellett sok, hamarosan már aludtam is.
Másnap reggel egyedül ébredtem. Tom nem volt sehol. Gondoltam biztos lent volt a büfénél, kávézni. Így én még lustiztam kicsit.
Később én is kikeltem, majd elmentem zuhanyozni.
Később nyílt a a zuhanykabin és Tom lépett be mellém.
- Szia.
- Jó reggelt csipkerózsika. Felébredtél?
- Aha. De ahogy látom te is.
- Én mindig ébren vagyok.
Majd egy kis reggeli hancurozás után felöltöztünk és elmentünk megnézni a várost. Csináltunk egy pár képet, majd visszatértünk a szállodába ebédelni és aztán bevetettük magunkat a jacuzziba.
Később kimentünk a tengerpartra sétálni egyett. Jó volt Tommal lenni, csak egy valami aggasztott. Hogy most együtt együtt vagyunk, vagy csak együt vagyunk akik összejárnak esténkén.
- Nagyon el vagy kalandozva.
- Bocsi, csak gondolkodtam egy két dolgon rólunk.
- Például?
- Hát, hogy együtt vagyunk vagy sem?
- Igen együtt vagyunk most is.
- Nem úgy értem.
- Hanem?
- Hogy mint egy pár vagy mint akik hetente összejárnak? Bocs, csak tudod tisztázni akarom a játékszabályokat.
- igaz, de mi együtt vagyunk. Te nem olyan lány vagy.
- Ennek örülök.
- Jó, hogy tisztáztuk a dolgokat, és most vigyázz mert elkaplak.
- Azt nem hiszem.
|