Nehéz út : Alig várom, hogy otthon legyünk! |
Alig várom, hogy otthon legyünk!
Szilvi 2013.09.21. 12:21
A hétvége Tommal nagyon jó volt. Miután semmi kétségem nem volt affelől, hogy nem csak heti esti összebújósak vagyunk, minden tökéletes volt.
Tommal lassan haladtunk nem akartunk semmit sem elsietni. Bár azt nehezen viseltem, ha elutazom egy-két hére de megértettem, hiszen neki ez a munkája, és hát mellesleg, én is elutaztam, ha egy-egy rendezvényen részt kellett vennem.
Jól haladtunk. Tommal már negyedik hónapja vagyunk együtt. Igaz most is egy üzleti úton van, de nem panaszkodom, hiszen én sem unatkozom, meg hát minden nap felhív.
MIután mondta, hogy holnap jön haza, úgy gondoltam meglepem.
Reggel elmentem bevásárólni, eldöntöttem mitfőzök. Tárkonyos leves mellett döntöttem, sült csirkemell és sok salátával. Meglepetésnek csokis sütit csináltam, ami Tom kedvence volt.
Miután végeztem, lefürödtem, magamra kaptam kedvenc ruhámat, ami szintén Tom kedvence volt, majd elindultam a reptérre.
A váróba több százan voltak, de mivel tudtam, Tom melyik kapunk jön ki ott álltam, és néztem, hogy Tom mikor bukkan fel végre. Mikor megláttam, felé futóttam, és szorosan a mellkhasához bújtam. Majd fegy forró csók után, megfogta a kezem és megforgatott.
- Nagyon szép vagy, Bár jobban izgatt iómi van alatta.
- Ne légy türelmetlen. Majd megtutdod.
- Alig várom, hogy otthon legyünk.
- Mindjárt gondoltam.
Majd elindultunk haza. Kissé dugó volt, de ezzel nem volt gond, hiszen, addig is beszlgettünk, elmondta milyen volt a tárgyalás, a város.
Otthon Tom kicsit meglepődött, hiszen terített asztal várta.
- Hűha ha ezt tudom, minden nap elutazom valahová.
|