Másnap picit korábban keltem, mint a többiek, így lementem, megittam a reggeli ébresztőmet, majd nekiálltam reggelit csinálni. Közben csörgött a telefonom.

- Halo?!!
- Hello kislány? Látom jól telt az este.
- Igen. 
- Helyes. Látod, egész ügyes vagy. Még egy pár ilyen este és Tom a karjaidba fog omlani. 

Erre nem tudtam mondani semmit.

- Na miért lettél ilyen hallgatag? Csak nem fáj a pici szíved? Tudod, ha nem csinálod amit mondok, valaki nagyon megbánja. Megértetted?
- Igen.
- Nem hallottam!
- Megértettem.
- Okos kislány. Élvezd a hétvégét. Ameddig csak lehet.

Dermedtem néztem magam elé. Ennyit a jó hétvégéről. Egyre több mindent kell megtennem. Nem bírom. Nem fogom bírni.

Folytattam a reggelit. Valamit ki kell találnom. Ez így nem mehet. Valahogy le kell buktatnom.  Erősen koncentráltam,  mikor, két kéz fogta közre a derekam. Akaratom ellenére is elmosolyodtam, akár milyen rossz kedvem volt, és mennyire nem akarodzott mosolyognom, mégis megtörtént. 

- Jó reggelt. Hova tűntél?
- Neked is. Nem bírtam aludni, így lejöttem.
- Máskor inkább ne menj. Ébresz fel.
- Rendben.
- És mi lesz a reggeli?
- Gofry nutellával, és hideg tejjel.
- Hm, jól hangzik. Többiek fent vannak?
- Megnézhetnéd. Ha nincsenek, keltsd fel őket, de csak finoman.
- Értettem.

kaptam egy puszit, majd elkezdtem süti a gofrykat, közben míg sült megterítettem és előkészítettem mindent. Már csak pár darab volt, mikor megjelentek a többiek is.

- Jó reggelt kislány. Finom illat van.
- Köszi. Gyertek egyetek. Még meleg.
- Uhh kalória bombás reggeli. 
- Egy évben egyszer belefét.
- Különben is. Ledolgozod egy este alatt. Még többet.
- Az is igaz.