Másnap szinte egész nap vigyorogtam. Még úgy is hogy annyi munkám volt, hogy csak késő este értem haza. 

2 nappal később jött is egy meghívó és egy kis üzenet Billtől. Szóval ez már hivatalos. Randizni fogunk. 

- Nanaa de jó kedve van valakinek.
- Nos hát igen.
- Csak nem pasi van a dologban.
- De igen.
- Naa.
- Randizni fogunk. És sose találod ki kivel.
- Na ne csigázz áruld el.
- Bill.
- Na ne! De hát hogy és mikor és hogyan?!
- Hát ez egy hosszú történet.
- De mikor történt ez és én mért nem vettem ezt észre?
- Nem voltál jelen mindenhol.
- Szóval többször is találkoztatok.
- Véletlen volt.
- Aha, na ja.
- Nem hiszel nekem mi?
- Nem hát. Inkább  mesélj hova mentek?
- Hát egy divatbemutatóra aztán vacsorázni megyünk.
- Ohh hát akkor keresnünk kell egy szexi ruhát.
- Egy nagy estélyi kell.
- Ne aggódj abban is lehet találni egész szexi is, szóval ne aggódj, dögös leszel.
- Ha te mondod.
- Jólvan, akkor holnap megyünk és vásárólunk.
- Dolgozom. 
- És mikor is lesz a randi?
- Pénteken.
- Hahóó holnap már szerda! Meg kell találnunk a megfelelő ruhát
- Jó, megpróbálok elszabadulni hamarabb.
- Helyes. Hivj ha elindulsz haza jó?
- Oké.
- Jólvan, hagylak pihenni.
- Aludj jól.
- Te is.

Másnap szerencsére a főnököm hamarabb elengedett így hivtam drága húgomat készüljön el míg hazaérek. Gyorsan átöltztem, ettem egy pár falatot és el is indultuk, hogy megtaláljuk álmaim ruháját.

Nem sok üzlet van, így kevés választékból kellett válógatnunk, de így is voltak szebbnél szebb darabok. Sok próba után de sikerült megtalálnom. Egy halványkék színű ruha mellett döntöttem, felül szoros fűző és alul fokozatosan bővülő. Imádtam.  

- Ha Bill meglát leesik az álla.
- Azt mondod?
- Tutira.
- Remélem.