89 rész Nah, velem alszol?

Így az esténk nagyon jól telt. Kiskori történeteket meséltünk egymásnak, és mindig nagyot nevettünk a másikon.  Úgy 5 fele ültünk le, és kb. 10 fele döntöttünk úgy, hogy mára elég lesz, és majd holnap folytatjuk. Elindultunk felfelé, de még ránéztem Nikire, aki vette a lapot, majd Gustav fülébe súgott valamit, amire ő bólintott, majd odament Vikihez, és együtt mentek fel.

Na mond, miről szeretnél beszélni. – Viki
Hát, rólad. Meg Georgról. – Niki
Oké. – Viki
Nem tudod, miért van jó kedve? – Niki
Nem. Gondolom jól érzi magát. – Viki
És te? Miért vagy boldog? – Niki
Miért, én nem lehet az? – Viki
Nem így értettem. – Niki
Aha. Nézd. Tudom, hogy Ashley-nek igaza volt/van, de még nem érzem úgy, hogy bocsánatot kérjek. elég ronda dolgokat vágott a fejemhez aznap. – Viki
Én megértem, de nem békülnél ki vele? Olyan rossz látni, hogy ha egy térségben vagytok, messziről elkerülitek egymást. – Niki
Nem. Sajnálom, de nem. Majd talán később. De ezzel nem fogom most elrontani a nyaralást. Jól érzem magam, és azért jöttünk ide, hogy pihenjünk. Nos, akkor én pihenek. – Viki
Oké. – Niki
Van még valami, mert akkor én megyek aludni. – Viki
Nem nincs. Jóét. – Niki
Neked is. – Viki

Miután Viki kiment, Niki átjött hozzánk, ugyan is, addig Gustav nálunk volt, és beszélgettünk.

Na, megtudtál valamit? 
Nem. Csak azt, hogy jó kedve van. – Niki
És semmi mást? – Bill
Nem. Kérdeztem, hogy nem akarna-e békülni, de a nyaralás végéig nem nagyon akar hallani róla. – Niki
Hát jó. Köszi szépen. 
Nincs mit. De mi megyünk. – Niki
Rendben. Jóét. 
Nektek is. – Gustav

Majd Gustav megfogta Niki kezét, és így mentek a szobájukba. Én meg. Hát, nem volt valami jó kedvem.

Baj van? – Bill
Nincs semmi. Csak kicsit elszomorított, hogy nem akar békülni. 
De hisz Niki azt mondta, hogy csak a nyaralás végéig. – Bill
Tudom, de és ha azután sem? 
Legjobb barátok vagytok, csak nem hagyja, hogy ennyi év barátság egy veszekedés miatt elmúljon. – Bill
Néha, nem is tudom mi lenne velem nélküled. 
Nem is tudom. – Bill
Jah, meg persze a szerénységeddel.
Igen-igen. – Bill
Szeretlek. –
Én is téged.  – Bill
Na de aludjunk. Leragadnak a szemeim. 
Nekem is. Jóét édesem. – Bill
Jóét, szívem. 

Bill leoltotta a lámpát, majd a nyakamba fúrta a fejét, és így aludtunk el.

Eközben Toméknál

Édes. – Tom
Mond. – Sarah
Mit szólnál, ha ma nálam aludnál? – Tom
Hát nem is tudom. – Sarah
Gondold meg. Alhatsz egy széles kényelmes ágyban, egy jóképű csávóval. – Tom
Hát, nem is tudom. Nem rossz ajánlat. – Sarah
Nah, akkor velem alszol? – Tom
Legyen. Gyorsan átöltözök pizsire, és megyek. – Sarah
Oké. Siess. – Tom