- El se hiszem, hogy egy hét és szülni fogsz.
- Hát nem biztos, hogy pontos leszek.
- Dehogynem. Alig várom, hogy megláthassam és a karomban legyen.
- Az én kisbabám, és ti jobban várjátok nálam.
- Dehogy. Te vagy aki folyton róla ábrándozol.
- Bár ne csak én ábrándoznék.
- Mióta ismerem Tom  mindig is makacs volt.
- Fél éve nem beszélt velem.És egy hét múlva megszülőm a gyerekét.
- Beszélni fog, csak idő kell neki.
- Azt hiszem adtam neki elég időt. Elegem volt. Ma elküldtem neki a naplót.
- Nem mondod.
- De. Holnap mindent megtud. De induljatok, így is késő lesz mire odaértek.
- Ne maradjunk itthon biztos?
- Tuti, nem lesz bajom. Van kocsim, és tudok mentőt is hívni.
- Oké, de azonnalj szólj ha bármi van.
- Rendben.
- Na sipirc. Lassan vezessetek.
- Jóó. Vigyázz magadra.
- Ti is!

Miután elmentek, mentem és befejeztem a kertet. Végre kész a ház és a kert is. Néhány virágot még elültetek és így lesz pompás. Miután befejeztem bementem és úsztam egyett a medencében. Jót tett a hűs víz.

Később este fele enyhe szúrást éreztem a hasamnál. Sejtettem, hogy a szülés így kezdődhet, de nem lehet hogy csak egy görcs, Így inkább lepíhentem. Nem is volt vészes. Csak egyszer ébredtem hasfájásra.

Viszont reggel, élesen nyílalt a fájdalom. Nem tudtam mit tegyek, így inkább felöltöztem és elindultam a kórházba. Mire beértem, már fájdalmaim voltak. 

- Kérem, nem állhat fel ide, ez a mentő helye.
- Segítsen, elfolyt a magzatvízem.
- Kocsit gyorsan.

Bevittek, monitorra kötöttek, és már jött is a szülésznőm.

- Üdvözlöm Sharon.
- Doktornő.
- Nos, beindult a szülés.
- Igen, érzem.
- Most megnézem, mennyire van kitágulva. A természetes szülésnél maradunk.
- Rendben.
- Úgy látom, 2 cm vagyunk. Még nagyon az elején vagyunk.
- Igen? Én már most alig élek.
- Nehezebb lesz, kell valaki aki segít neked.
- Nincs senkim. De a barátaimnak szólhatnának.
- Egy nővér mindjárt értesíti őket.
- Köszönöm.
- Most pihenj. Sok dolgunk lesz még.
- Rendben.

*******************************************

- Tom Kaulitz?!
- Én vagyok. 
- Csomagot hoztam, itt írja alá. Rendben. Viszontlátásra.
- Viszlát.

Nahát, mi lehet ez. Gyorsan bontottam ki. Egy könyv. És egy levél.

Tom,

Sajnálom, hogy így tudod meg, de nem tudtam, hogy máshogy mondhatnám el. A könyvben minden benne van.

Egy kép. Egy ultrahangkép. Sharon terhes. Minden benne volt. Képek, ahogy nő a pocakja. És Billék vele voltak végig. Hm. Édes.

Azonnal tárcsáztam Billt.

- Miért nem mondtátok el, hogy Sharon terhes?!
- Ő akarta elmondani. Én szóltam, hogy beszélj vele.
- Hol van, beszélnem kell vele.
- Épp szül.
- Mi? Hol?
- Kórházban.
- Tényleg Bill?!
- Gyermek klinikán van. 6. emelet.
- Kösz haver. 
- Siess, és hívj h mivan.
- Oké.

**************************************************

- Nem bírom tovább, kérem.
- Gyerünk Sharon. Hamarosan kitágulsz és nyomhatsz.
- Fáj-fájddalomcsillapítót kérem, kérem.
- Rendben. Készülj Sharon, nemsokára meglesz a babád.

- Jó napot Sharon Adams-t keresem. Ma fogsz szülni. 
- Hozzátartozó? 
- Igen, a baba apja vagyok. 
- 6. emelet 9-es szoba.
- Köszönöm.

Rohantam, Reméltem még nem vitték el.

- Sharon?
- Tom? Hogy kerülsz ide?
- Megkaptam a könyvet! Én én,....
- Sss, semmi baj. Megértelek, mit miért tettél, ááúúú..áhh
- Jaj édesem annyira sajnálom.
- Én sajnálom, David megfenyegetett és..
- Nem érdekel. Egyett akarok tudni. Szeretsz még?
- Sosem szüntelek meg szeretni, És van itt valaki aki nem is engedte volna.
- Helyes. Minden más várhat. 
- És te szeretsz még? Azok után amit tettem?
- Igen szeretlek. És őt is ott bent.
- Nemsokára kint lesz. áhh..

- Jólvan Sharon, kezdünk. Ön az apuka?
- Igen. 
- Akkor készüljön. Néhány perc múlva fia vagy lánya lesz.
- Miért nem tudjuk a baba nemét?
- Mivel nem voltál itt így én nem akartam tudni. Meglepetés lesz.
- Jólvan elég a beszédből. Szülünk. Gyerünk Sharon. Ideje nyomni. Maga apuka pedig segítsen.
- Miben?
- Fogja a kazét szórítsa. Oké. Gyerünk, nyom nyom nyom!! Ezaz, gyerünk nyomni nyomni!
- Kicsim, gyerünk nyomnod kell. Ez az. Tovább.
- Pihennem kell.
- Nem Sharon. Nyomnod kell  Gyerünk. Ez az, kint van a feje, Jóó gyerünk folytatnunk kell. Nyomj. Ez az. Nyom, nyom nyom, Még 2 nyomás. Gyerünk. Jóó lesz jó, nyom nyom nyom. Jólvan, kint vagyunk.
- Ügyes voltál, kicsim, Nagyon ügyes.
- Bocsánat, de kell mutatnom valakit. Fiú lett. Gratulálok.
- Köszönjük.
- Óvatosan. 
- Nézd életem. Ő itt az anyukád.